Török Ferenc filmje az idei Berlini Filmfesztivál közönségdíjas alkotása lett. Rudolf Péter és még számos nagyszerű magyar színész szerepel benne.  A film a múlt bűneit hivatott feldolgozni.

forrás: katapultfilm

A film itthon április elején, a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon lesz először látható. Témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Maga a cselekmény 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik. A helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül, azonban megjelenik két zsidó és hamar úrrá lesz a falun a káosz. Könnyen lehet, hogy pont ezen az ünnepi napon kényszerülnek számadásra múltbéli bűneik miatt. A két titokzatos utast Angelus Iván táncos, koreográfus, a Budapesti Tánciskola tanára, illetve a Sorstalanság főszereplője, a mostanság operatőrként dolgozó Nagy Marcell formálja meg. A falu jegyzőjét, a kopaszra borotvált és alig felismerhető Rudolf Péter alakítja, aki egy helyi korrupt kiskirály. Ő mondja ki az előzetes legsúlyosabb mondatát:

„Új világ van, nem számít ki úr, ki paraszt, csak magyar legyen.”

Török Ferenc rendező beszélt arról, hogy miért is készítette el ezt a filmet.

„Sok mindent megvetek a mai magyar közéletben, de a legjobban a hamis emlékezetpolitika akaszt ki. Ezért a német megszállás emlékműve kiütötte a biztosítékot. Már évek óta állt a forgatókönyv, de akkor azt mondtam, hogy ezt a filmet akkor is meg kell csinálnom, ha beledöglök. Mert itt egyszerűen arról van szó, hogy ha nem teszünk valamit, elhatalmasodik a hazugság, és a focimeccseken meg a kocsmában hamis múltról beszélgetnek majd az emberek” – indokolta motiváltságát Török Ferenc a berlini, európai premier után.

Nyilván a Saul fia fogadtatása óta felmerülhet a kérdés, hogyan fogad egy ilyen történelmi tablót a hazai közönség, de Török szerint a magyar társadalom van annyira felnőtt, hogy értse, miről is akar beszélni az 1945.

„Ez a film nem akarja kollektív bűnökkel vádolni Magyarországot, hanem egy árnyalt társadalmi kép felvázolása volt vele a célunk. Vannak olyan figurák benne, akik beledöglenek a bűntudatba, meg olyanok is, akik segíteni akartak, de nem tudtak. Meg persze vannak olyanok is, akik kihasználták a helyzetet és meggazdagodtak az átmeneti időszak alatt, a hatalomban maradtak, és percek alatt kommunistává változtak. Nem csak 1945-ben, hanem még '48-ban is voltak olyan konfliktusok, hogy valaki visszajött a háborúból vagy a koncentrációs táborból, és mások laktak a házában, és emiatt kaszával mentek egymásnak. Mi azonban nem a bosszút szerettük volna megmutatni, hanem azt, hogy a tetteinkkel együtt kell élni."

"Olyan ez, mintha megölnél egy embert, és nem abba tébolyulsz bele, hogy mit tettél, hanem abba, hogy másnap felkelsz és bele kell nézni mások, például a gyerekeid szemébe.”

forrás:Hirrekész/HVG