1817. március 2-án, pontosan 200 éve született Arany János költő, műfordító, az MTA tagja, akadémiai főtitkár. Ő alkotta meg a Toldi című remek művet, ő a magyarság egyik legkiválóbb költője.

fotó:.debrecenimuvkozpont.hu

Arany János élete röviden

Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán, majd Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott.

 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor volt Szalontán. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, melyet kihasználva 1840-ben megházasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik. Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. Arany 1844-től fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.

"Mert szegénynek drága kincs a hit. Tűrni és remélni megtanít."

Az igazi sikert és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál volt nevelő. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi illetve lelki problémái miatt.

"Ha semmid sincs, van szép szabadságod."

1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lett, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg.

forrás:ngkszki.hu